Vasárnap este, a Budapesti Kongresszusi Központban rendezte a Virág Judit Galéria téli árverését, amelynek szenzációja, Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye volt. A festőóriás művei közül alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el.
160 millió forintról, a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról indul Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye. A kép becsértéke pedig – az aukciót kedden meghirdető Virág Judit Galéria várakozásai szerint – akár a 450 millió forintot is elérheti. Csontváry művei közül alig egy tucat van magángyűjteményben, az elmúlt húsz évben pedig csak négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el – mondta el a Portfolio-nak Kelen Anna művészettörténész, a galéria egyik vezetője.
2020 komoly kihívás elé állította az aukciósházakat világszerte. Aki gyorsan reagált, jól járt, a magyar műtárgypiac például erősödött tavaly, az árverések online térbe kerülésével egyidejűleg pedig új vásárlói kör jelent meg. Az egyik legnagyobb hazai galéria, a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetőivel, Kelen Annával és Törő Istvánnal többek között arról beszélgettünk, vajon a nagy sikerű online árverések kiszorítják-e valaha az élő, offline aukciókat, nőhet-e még tovább a kortárs alkotók műtárgyainak értéke és hogy mire számítanak idén.
Lendületben van a hazai műtárgypiac: az aukciókon sorra dőlnek meg a rekordok, szinte minden évben kalapács alá kerülnek olyan festmények, amelyeknek leütési ára meghaladja a százmillió forintot. Jelentősen átalakult a gyűjtői kör is az elmúlt évtizedekben: az aukciók igazi társadalmi eseményekké váltak, megjelentek a fiatalabb gyűjtőgenerációk is. De mennyire számít jó befektetésnek a műtárgy, mennyire ismeri a nemzetközi közönség a magyar művészeket, és hogyan kell készülni egy olyan aukcióra, ahol csak a kikiáltási ár 650 millió forint? A Portfolio erről is kérdezte az egyik legnagyobb hazai galéria, a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetőit, Virág Juditot, Kelen Annát és Törő Istvánt.
"Nagy hibának" nevezte az Egyesült Királyság lépését.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezt alaposan felkapta az orosz média.
Marczingós László ügyvéd reagál az ügyben megjelent cikkekre.
Hiába a szövetségesi viszony, Brüsszelben nem finomkodtak.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
